Valoban a fekete feher macskak igazan oneletuek  es nagyon szeretik az ujat. Nekem az evek soran 3 feher fekete macskam volt, az egesz him.

Van egy kek(szurke) brit rovidszoru macsekom es egy voros hazicicam. MIndkettore nagyon illik a sajat leirasa. :)
Tokio-brit: Nagyon elokelo, o a haz ura, igzai lustasag, de amellett nagyszeru vadasz es ha kell igazi virgonc.
Kokusz-hazicica: Jatekos, es valoban kicsit bolondka. :) Kiismerhetetlen, foleg amikor ejszaka jon dorombolva, hogy simogassam, majd a kov. masodpercben belemharap, mert o inkabb jatszani akar. Persze amikor nem alszok, akkor o alszik, igazi lustasag... :) :)

Az én cicusom is vörös volt... és leírhatatlan! Édes-kedves, de harapós; lusta, de a legjobb vadász, utálta a többi macskát és a kutyákat :-) a maga 7 kilójával meglehetősen impozáns jelenségnek számított... Érdekes módon mindig tudta, kinél hol a határ, volt, akit ijesztgetett (aki félt tőle) volt, akit harapott (igen, engem is, ha nem akkor simogattam, amikor ő akarta), a kisgyerekekkel végtelenül kedves és türelmes volt, ha nyaggatták, inkább eloldalgott, bezzeg nekem párszor odavágott, ha nem tetszett, ahogy dédelgettem :-) végletekig önálló, tele ötletekkel ( pl. szerette fejjel lefelé szemlélni a világot, mert úgy sokkal érdekesebb), hisztis, követelőző, de ha hízelgett, egyszerűen el kellett olvadni tőle...

Nekem teknőctarka cicám van, bár a fekete foltok inkább cirmos színűek. S hogy imádnivaló-e? Hát melyik cica nem imádnivaló? MIND! De ő sosem volt temperamentumos, s most, 11 évesen pláne nem. Ő benti cica, ki szoktam engedni, de kétszer már leesett a teraszról a szomszéd cicája miatt - megijesztette. Tehát inkább gyámoltalannak és félénknek jellemezném a cicámat kiskora óta. Persze, mikor gyerek volt, örömmel szaladgált főleg éjjel az ágyunkon, rajtunk keresztül szomszéd barátjával együtt. De sajnos, ezek az évek elmúltak, megöregedett Pörlikém is és a barátja, Picúr is. Mindketten 11 évesek múltak októberben.

Üdvözlettel: Borsosné.

Az én Maya cicám koromfekete borostyán színű szemekkel. Rá csak részben illik a leírás: valóban jó vadász, de még cicának is túl önfejű és makacs, nem igazán hízelgő típus, és egyáltalán nem hangos, csak nagyon ritkán morcog egyetlen nyau-t, ha valakire panaszkodik:) Nem a legjobb természetű, de nagyon aktív, érdeklődő és ragaszkodó, mégis igazi kis vadóc:) Már több fekete cicám is volt (azok zöld szeműek voltak) de ez szinte mindegyikükre igaz volt.

Sterintem a cirmos a leginkább emberbarát.

Nekem több cicám is van,de a sok közül eggyet emlitenék meg,van egy trikolor az nagyon rabszódikus.

Nekünk van egy hófehér és két cirmos cicánk. Mindhármukra illik a leírás!

Az enyém paplantarka, és illik rá a leírás, imádnivaló! mondjuk szerencsét még nem hozott, de a legcukibb cica!

Az enyém vörös...és totál bolond. :)