"Szeretnék egy perzsa cicát, amely olyan színű, mint egy sziámi" - ez a kívánság hajtotta a himalája macska tenyésztőit. Mára rengeteg színváltozat kialakult, nem könnyű közöttük eligazodni. Lássuk, mit kell tudnunk a himalájákról!

Erőteljesen zömök. A végtagok rövidek, vastagok és izmosak, a mancs nagy és kerekded. A farok rövid és nagyon dús, a fülek aprók, egymástól távol esők, hegyükön lekerekítettek. A szem nagy, kerek, nyitott, csillogó zafírkék. Szőrzete  dús és hosszú.

A himalája ápolása

Tapasztalatom szerint a himalája macskák szőrének ápolása sokkal kevesebb problémát okoz, mint a többi perzsa, mivel sokkal jobban kezelhető. Körülbelül napi 15-20 percet kell egy cica ápolására
fordítani, mindennap meg kell fésülni őket! A korona szőrüket ki kell szedni, hogy szép kerek formájuk legyen, akkor is, ha nem visszük már kiállításra. Alaposan át kell nézni, hogy nem találunk esetleg mégis csomót benne, ha mégis találnánk, nagyon finoman próbáljuk meg kibontani. A legfontosabb, hogy ha igazán szép hosszú szőrű cicákkal szeretnénk megjelenni a kiállításokon, akkor négy-öt naponta  meg kell fürdetni őket. Nem elég egy macskát kiállítás előtti napon fürdetni, akkor inkább ne is tegyük. Nem igaz az, hogy a macska nem szereti a vizet, hozzá kell szoktatni. A nem kiállítási cicákat elég 2-3 hetente fürdetni.

Fontos tudni, hogy ha a himalája cicát kopaszra nyírjuk, akkor az új szőre pigmentálódik. Tehát a kopaszra nyírt himalájának a szőre sokkal sötétebb lesz, és elveszti az eredeti színét. Például, ha a krém himaláját lenyírjuk, inkább  a krém perzsára hasonlit, ha seal vagy kék himaláját nyírunk meg, nagyon sötét lesz.

Démon-look

Hosszú ideig a perzsamacska-tenyésztöknek csak vágyálmaik közé tartozott egy olyan színvariáns kitenyésztése, amely  megőrzi ugyan a perzsa jellegzetes típusát, testfelépitését és hosszú szőrzetét, ugyanakkor akromelániás szőrszíneződést mutat, és olyan sötétkék szemű, mint például a sziámi és egyéb keleti fajták. 

Az akromelániás jegy nem egyéb, mint az arcon, a füleken, a végtagokon, a macsokon és a farkon jelentkező erőteljesebb pigmentáltság. Ez a sötétebb tónus az állatnak sajátos, mondhatni démoni külsőt kölcsönöz, mely által egyes ragadozómacskafajokhoz válik hasonlatossá. Az akromelániás jegyek különböző szinűek lehetnek, ezért az ebbe a csoportba tartozó állatokat színes jegyű vagy colourpoint perzsáknak nevezzük.

A fókajegyű himalája (seal colourpoint)

Ahogy a világ számos táján, úgy az Egyesült Államokban is a fajtára a himalája megnevezést használják, mivel sajátos színük a himalája nyulakéra emlékeztet.
A himalája macska több féle színben létezik. A fókajegyű (seal colourpoint) esetében a pigmentált  részek sötét-barnák, a szőrzet bézs színű. Az elnevezés egyik magyarázata, hogy a jegyek sötétbarna színét gyakran a fókaprém színéhez hasonlítják, és innen ered a fókajegyű (colourpoint seal) elnevezés, a másik magyarázat szerint az elnevezés félrefordítás eredménye, hiszen az angol "seal" szó egyik jelentése "barna". Ennél a változatnál az orrtükör és a  talppárnák színe sötétbarna. Nagyon gyakran előfordul, hogy az idősebb állatokon a bézs alapszín nagyon besötétedik, és ez a bírálatkor jelentős hátrányt jelent. Tapasztalatom szerint ez a szín a legnehezebben tenyészthető, és kiállítás szempontjából a legtöbb a hibalehetőség.

Két amerikai hölgy Clyde Keeler és  Virginia Kobb már l930-ban megkísérelték az akromelániás jegyű perzsák tudományos alapon való kitenyésztését. Később angol tenyésztők is foglalkoztak a
tenyésztéssel, de sajnos a második világháború félbeszakította tenyésztési programjukat.
A himaláját Európában 1955-től Nagy Britanniában 1957-től ismerik el. Igazi  minőségi himalájákat Amerikában sikerült kitenyészteni.

Kék jegyű himalája (colourpoint blue)

A kék jegyű (colourpoint blue) szín esetében a kék jegyeket harmonikusan egészíti ki a szőrzet jeges kéktől lilába játszó alapszíne. Az alapszín sajnos gyakran erősen kék intenzitást vesz fel, és így jelentős mértékben tompítja a kontrasztosságot. Az orrtükre és talppárnái a szőrzet és a jegyek színével összhangban palakékek.

Csokoládéjegyű himalája (colourpoint chocolate)

A fekete színt csokoládészínűre, majd ezt lilára halványító gének bekeresztezésével a tenyészetbe
csokoládészínű és lila akromelániás jegyekkel ellátott perzsák alakíthatók ki. A csokoládészínű colourpoint perzsa bundájának alapszíne elefántcsontszín - ezen láthatók a csokoládészínű jegyek. Az orrtükör tejcsokoládé, a talppárnák pedig fahéj- vagy csokoládészínűek.
A lila jegyű perzsa szőrének alapszíne magnóliafehér, orrtükre és talppárnái levendula-rózsaszínűek.

Vörös jegyű himalája (colourpoint red)

Csak a 70-es évek közepétől látható gyakrabban, bár néhány példány már korábban is látható volt. A vörös macskafajtánál előfordul a csíkozottság vagy a sávozottság. Alapszine magnóliafehér, a pigmentált részek erősen vörösek. Az orrtükör és a talppárnák rózsaszínűek.

Krémjegyű (colourpoint cream)

A krémjegyű colourpoint és a vörös szín nehezen dönthető el, mivel csak árnyalati különbség van köztük: a krémek pasztellkrémszinüek. A pigmentált rész barackvirág színhez hasonlít. Az orrtükör és a talppárna megegyezik a vörös colourpointéval.

Teknőctarka

Hasonlóan a többi perzsához a colourpointban is előfordul a teknőctarka színeződés. Az akromelániás jegyen látható alap színtónus szerint a teknőc colourpointnál négy színváltozat különíthető el: fóka,-kék,
csokoládészínű és lila-teknőctarka. Az akromelániás jegyek alapszíne ezeknél tehát fóka, kék, csokoládé vagy lila, amelyen vörös (csak a barnán) vagy krémszínű (az összes többin) foltocskák találhatók. A teknőctarka színeződés legfontosabb feltétele, hogy a vörös és a krémszínű foltok jól láthatóan elkülönüljenek. Az orrtükör és a talppárnák fókaszínű-teknőctarka (seal-torti) colourpointnál barna, illetve rózsaszínűek, vagy rózsaszínűek barna pettyezettséggel.
A kék teknőctarka (blue tortie) colorpointnál viszont szürkéskékek, rózsaszínűek, vagy szürkéskékek rózsaszín  pettyezettséggel.
A csokoládészínű
teknőctarka (chocolate tortie) colourpoint perzsák orrtükre és talppárnái csokoládé -vagy rózsaszínűek vagy a kettő kombinációjának megfelelően tarkázottak.
A lila-teknőctarka (lilac tortie) colourpointnál a levendula -és a rózsaszín, illetve a levendula
pettyezettségű rózsaszín a jellemző az említett tesfelületekre.

Cirmos jegyű perzsa (colourpoint tabby)

A szőrzet alapszínének a cirmos colourpointnál a lehető legvilágosabbnak kell lennie. A csíkozottságnak hangsúlyozottan és jól kivehetően kell látszani, különösen a szem az orr és a pofa tájékán. Kifejezetten sötét  foltoknak kell látszódni az állon és a szemek fölött, ahol a
tapintószőrök növekednek. A farkon a színeződésnek megfelelő gyűrűk láthatók, a farokvég tónusa a gyűrűk színével megegyező. A végtagok csíkosak.

Bozsik Albertné,  Charmant-Colour kennel

(Forrásként az Albert Pintera által írott Macskák c. könyvet használtam fel)